Ondrej Dostál a pozsonyi Komenský Egyetemen szociológiát végzett újságíróként kezdett dolgozni. Később belépett a politikába – a Demokrata Párt egyik vezéralakja volt máig a Polgári Konzervatív Párt alelnöke. 2001-től a Štefánik Konzervatív Intézet igazgatója. Az állam – nyelvtörvény módosítása ellen tiltakozó dunaszerdahelyi nagygyűlésen egyedüli szlovákként szónokolt – szűnni nem akaró vastapsot kapott. Vele beszélgettünk.
Csáky Pál az MKP elnöke egy lapinterjúban kijelentette hogy önt nem hívták meg a nagygyűlésre önként jelentkezett. Miért?
Engem Petőcz Kálmán szólított meg a Fórum Intézetből amely az MKP-val közösen szervezte a tiltakozó rendezvényt.
Minek tulajdonítja ezt a meghívást?
Azért szólítottak meg mert hosszú ideje foglalkozom a kisebbségi jogokkal és a szlovák–magyar viszonnyal. Ezekben az ügyekben nyilvánosan állást foglalok tavaly miután a kulturális minisztérium előhozakodott az államnyelvtörvény módosításának javaslatával kezdeményezője és egyik első aláírója voltam a módosítást bíráló társadalmi véleményezésnek. Nézeteim ismertek és elutasítóak azt gondolom hogy ez egy rossz törvény. Ezért is fogadtam el Petőcz Kálmán invitálását.
Személy szerint mit kifogásol a törvényben?
Az egész törvénnyel szemben fenntartásaim vannak. Szerintem Mikuláš Dzurinda előző kormányainak hibája volt hogy a hatályos államnyelvtörvényt csupán minimális mértékben igazította ki. Például törölték a bírságolást de benne maradtak olyan rendelkezések amelyeknek egy demokratikus és szabad társadalomban nincs alapjuk amelyek jogot formálnak arra hogy a magánéletben és a vállalkozói szférában megszabják a nyelvhasználatot. Tehát nem az állami vagy önkormányzati szférával kapcsolatos dolgokat – azt gondolom legalább ezeken a területeken ezt az emberek közti természetes kapcsolatoknak kell szabályozniuk.
No de ezt nem róhatjuk fel az előző kormányok hibájaként a mostani garnitúra olyan törvényt fogad el amilyet csak akar…
Ez azonban még nem jelenti azt hogy én nem fogalmazhatok meg kritikus véleményt s hogy azok akik osztoznak a véleményemben nem gyűlhetnek össze mondjuk Dunaszerdahelyen mert ez a törvény rossz és módosítani kellene. S azt sem jelentheti hogy bármilyen törvényeket el lehet fogadni. Ez a többség önkényuralma lenne.
Mi azonban azt állítjuk hogy jogállamban élünk. Jogállamban élünk?
Úgy teszünk mintha abban élnénk. Van valamilyen alkotmányunk szavatolja az emberi jogokat amelyek korlátozhatók ugyan de csak olyan mértékben ami szükséges és indokolt bizonyos legitim cél eléréséhez. Nem látok semmiféle legitim célt amely érdekében oly módon kellene korlátozni a szabad információáramlást mint ahogy azt a mai kormánygarnitúra teszi.
Kérdés azonban hogy a dunaszerdahelyi tiltakozás az MKP részéről nem irányult-e Bugár Béla új pártja a Most – Híd ellen is ahogy azt a megnyitójában Pázmány Péter jelezte?
Elismerem lehet ilyen olvasata is. Nem tudok magyarul úgyhogy a magyar sajtóból nincs információm. Én Petőcz Kálmánnal beszéltem s még a megmozdulás előtt úgy fogalmaztam hogy nem lenne jó ha a nagygyűlés pártrendezvénnyé fajulna.
Mit szólt ahhoz hogy Bugár Bélát nem engedték felszólalni?
Az államnyelvtörvény módosítása nem szabadna hogy megossza az MKP és a Most – Híd tagjait ugyanígy nem oszthatja meg a tisztességes magyarokat és szlovákokat. Ezért ildomosnak tartottam volna ha valaki a Hídból is felszólal. Szerintem hiba volt hogy ezt nem tették lehetővé a számukra. A szervezők nem voltak nagyvonalúak.
Miért tartotta fontosnak hogy el kell jönnie Dunaszerdahelyre?
Fontosnak tartottam elmondani hogy ezzel a törvénnyel szemben nemcsak a magyaroknak vannak fenntartásaik hanem hogy vannak itt szlovákok is akik szerint ez egy rossz törvény és változtatni kell rajta. Hogy a magyarok ezzel nem maradtak egyedül hogy ez nem szlovák–magyar probléma hanem szabad társadalmat és jó szlovák–magyar viszonyt óhajtók és a nemzetiségi ellentéteket szítók közötti ellentét.
A rendezvényen egyedüli szlovákként lépett a pódiumra és hatalmas tapsot kapott. Ellenben Csáky szlovák szavait egyesek kifütyülték. Ezt mire véli?
Talán a közönség várakozásainak. Az én esetemben az emberek örültek hogy akadt egy szlovák aki védelmébe vette őket Csákynál meg nem értették miért beszél szlovákul ha magyar. Azonban nem mindenki fütyült Csáky szlovák megszólalásánál javarészt csak egy hangos csoport akiknek vélhetően más elvárásaik voltak.
Hogy képzeli a folytatást a nyelvtörvénnyel kapcsolatban?
Nem zárom ki hogy az alkotmánybíróság révén érvényteleníteni vagy módosítani lehetne egyes vitatott részeket helyrehozni de ennek a taláros testületnek a pártatlanságában nem bízom. Sok múlik majd a törvény gyakorlásán mondjuk a bírságolás tekintetében.
El tudja képzelni a gyakorlatban a „nyelvi vétségek” büntetését?
Ezek abszurd dolgok egy normális társadalomban a józan ész szerint nincs helyük. Bírósági perek tárgya lesz a dolog sőt az európai bíróságok előtt köthet ki. A rendszerszerű megoldást csak abban látom hogy Szlovákiában megváltozik a hatalmon lévő politikai garnitúra hogy megváltozik a magyar kisebbség valamint a szlovák–magyar kapcsolatok iránti viszony és lesz politikai akarat ennek a törvénynek a helyrehozatalára is.
Miről kellene szólnia egy ilyen törvénynek ha valóban szükség volna rá?
Semmi esetre sem tartalmazhatna problematikus rendelkezéseket. Amennyiben szükséges egyedül a hivatalos érintkezésben szabályozhatná az államnyelv és a kisebbségi nyelvek használatát. Nem szólhat bele a magánélet az intim szféra viszonyaiba.
Igaz abszurd törvényről van szó de számos dezinformáció is övezi.
Ez probléma. A butaságnak és értelmetlennek tűnő ráadásul fölöslegesen konfrontációs dolgok nem feltétlenül ellentétesek az alkotmánnyal. Az alkotmány egy demokratikus államban is megtűrhet ilyen butaságokat. Ilyen típusú problémákat csak a társadalmi megegyezés küszöbölhet ki.
És a mai politikusok?
Hiba az is ha a hazai vagy külföldi politikusok a törvény ellenzői és hívei megszólalásai nem mindig kellően megalapozottak. A törvény valóban nem sújtja a mindennapi utcai nyelvhasználatot a magyar beszédet a zsolnai főtéren vagy két erdőháti anyóka beszélgetését hanem a közintézményeket a jogi személyek a vállalkozókat és a médiát érinti. Bár az én szememmel nézve túlzottan beavatkozik a magánszférába nem szabadna a helyzetet dramatizáló a valóságnak nem megfelelő érveket pufogtatni. Mert ezzel a másik oldal a törvény támogatói kezébe adjuk az érvet hogy a bírálat nem valós.
Az utólsó mondat jogán mit hangsúlyozna?
Amint már mondtam a nyelvtörvény rossz ezért meg kell változtatni.
Ľubo Banič. Csallóköz – Žitný ostrov 2009. szeptember 16.
Eugen Korda SME www.sme.sk