ImageA szlovák kormány álláspontja az Európai Unió alkotmányos szerződésével kapcsolatban helyes. A probléma az hogy az alkotmánytervezet nem helyes. Olyannyira nem hogy a dokumentum jelentősége és hosszú távú negatív hatása tudatában Szlovákia nem elég erőteljesen hangsúlyozza kifogásait. Példaként említhetném hogy a szlovák kormány nagyon pozitívan szorgalmazza hogy a tagállamok szintjén döntsenek az adókról a védelmi politikáról a szociális kérdésekről a kultúráról a büntetőjogról a bíróságokról és a rendőrségről. Sokkal fontosabb azonban az a kérdés hogy miért kellene ezekről a dolgokról az Unió szintjén dönteni a független tagállamok helyett. Sajnos ezt a kérdést a szlovák kormány figyelmen kívül hagyta. Első pillantásra nem világos hogy egyértelmű alapvető különbség van hogy bizonyos kérdésekről az Unióban döntenek konszenzussal vagy szuverén módon a tagállamok szintjén. Ugyanis ha konszenzussal születik eredmény az Unió szintjén elég ha a tagállamok kormányai egyszer megegyeznek valamiben s ez a későbbiekben kötelező érvényű lesz minden egyes tagországra nézve. Ha a konszenzuális döntés érvényesülne meglesz a lehetősége például annak hogy a szlovák kormány megakadályozza az adó- és szociális politika harmonizálását az Európai Unió szintjén mert az mondjuk lehetetlenné tenné a reformok megvalósítását vagy az adók csökkentését. Sehol nincs az megírva hogy pár év múlva itt olyan kormány legyen amelyik ezt el szeretné érni. Ezek után hiába választanánk reformpárti kormányt ha az nem tudná a reformokat végrehajtani. Az Európai Unió minden alkalommal a szubszidiaritás elvét hangsúlyozza gyakorlatban azonban abszurd módon áll a kérdéshez. A szubszidiaritás elve valójában azt jelenti hogy ha egy kérdésről alacsonyabb szinten is lehet dönteni akkor nem kell magasabb szintre vinni a döntést. Az EU szerint azonban a szubszidiaritás elve (például az Unió kompetenciáinak meghatározásában) azt jelenti: a tagállamok hatáskörébe azok a döntések tartoznak amelyek nem tartoznak az Unióéba. Ez a szubszidiaritás elvetésének mintapéldája.

Értékelni kell hogy a szlovák kormány el akarja érni hogy a dokumentumot ne alkotmánynak hanem alkotmányos szerződésnek hívják hiszen nem egy szuperállamról beszélünk hanem egy államközösségről. A megnevezés nagyon fontos de fontosabb a tartalom. De attól függetlenül hogy alkotmánynak vagy alkotmányos szerződésnek hívjuk a készülő dokumentumot a tartalma egy európai szuperállamra utal.

Článok bol uverejnený v denníku Új Szó dňa 4. októbra 2003.

Comments

Komentáre


Ondrej Dostál

Ondrej Dostál je sociológ, právnik a bývalý novinár. Od roku 2016 je poslancom Národnej rady SR, v tejto úlohe pôsobil aj v rokoch 2010 až 2012. Od roku 2009 do roku 2017 bol poslancom zastupiteľstva Bratislavského samosprávneho kraja a od roku 2014 do roku 2018 bol poslancom mestského zastupiteľstva v Bratislave. Je tiež poslancom miestneho zastupiteľstva mestskej časti Bratislava – Staré Mesto. Od apríla 2012 je predsedom OKS.